Advent II.

A mi jóságos Istenünk végtelenül szeret minket. Ezt különösen megmutatta az első karácsonykor, amikor közénk küldte Háromságának második személyét, a Fiút.

A Betlehemben született Jézus Krisztus, emberként teljesen azonosult velünk, a bűnt kivéve, Istenként pedig vállalta, hogy a Szentlélek által visszavezet minket az Atyához. Megváltásunkat kereszthalála és feltámadása által valósította meg, mi pedig a keresztséget felvéve, kapcsolódhatunk be a Szentháromságos egy Isten belső életébe, s az Ő szándékai szerint élve juthatunk el végül az örök életre, az üdvösségre. Ennek a nagy műnek első, elengedhetetlen akkordja Urunk megtestesülése, a Karácsony, melynek megünneplésére készülődünk.

Szent Miklós püspök napja:

Most, hogy a készület útján haladva, alig három héttel vagyunk e nagy ünnep előtt, a több jeles napból kiemelkedik december 6-a, amikor különösen is tiszteljük Szent Miklós püspököt, a Mikulást.

Az isteni szeretet eme nagy szentje, Miklós, (a ma Törökországhoz tartozó) Patarában született Kr. u. 250 táján. Korán megszerette Krisztus igazságait, s vagyonát a szegények között szétosztva szerzetes lett. Sokat imádkozott és ennek is köszönhető, hogy Isten titokzatos üzenete folytán Myra városának püspökévé választották.

Életét az emberek tanítására és a bajbajutottak megsegítésére szentelte. Számos csodás esemény kötődött hozzá, melyek halála után is folytatódnak, amiért az Egyház „csodatévő” jelzővel illeti. A gyerekek iránti különleges szeretetéből fakad a Mikulás-napi ajándékozás szokása. Ereklyéi nagy részét az olaszországi Bari városában őrzik.

Isten nagy közbenjárót ajándékozott nekünk Szent Miklós püspök személyében. Segítségét ma is megtapasztalhatjuk, ha őszinte hittel fordulunk hozzá. E súlyos járványidőszakban különösen is időszerű a görög egyház december 6-i, reggeli istentiszteletének egyik imádsága:

Szent Miklós atyánk, jöjj hozzánk, ments meg mindnyájunkat a jelen bajoktól, és imáid által üdvözítsd a Te nyájadat!

Polyák Imre | parókus