Történelmünk

A településünket 1291-ben említik először Besenew néven, első lakói a Miskóc (Miskolc) nemzetséghez tartozó Besenyeiek voltak. 1291-ben Besenyei Sándor fiai voltak Besenyő birtokosai. 1332-ben már megemlítették a Mindenszentekről elnevezett egyházát is. A pápai tizedjegyzék adatai szerint Besenyő település papja 1332-ben 6, 1333-ban 5, 1334-ben 6 és 1335-ben 3 garas pápai tizedet fizetett.

Nevének másik elemét a Rákóczi-birtoklást követően tulajdonba lépő grófi Szirmay családról kapta, melynek egyik kiemelkedően tehetséges sarja volt gróf Szirmay Alfréd (1852-1900). Az ő sokoldalú érdeklődésének és adományozási készségének, továbbá a múlt században történő, számos ásatásnak köszönhetően ma a miskolci Herman Ottó Múzeum régészeti tárában bőségesen találhatók olyan újkőkori, réz- és bronzkori leletek, amelyek azt bizonyítják, hogy Szirmabesenyő mai közigazgatási területén már kb. Kr. e. 6000-től földműveléssel is foglalkozó emberek telepedtek meg. A koravaskor idején a Bükk lábánál található földvárak egyikét is itt építették meg, amelynek sáncai egy 1977-ben készült légi felvételen még jól kivehetőek voltak. Mindezek alátámasztják azt a feltevésünket, hogy a mai település felszíni adottságai, éghajlata a térséget alkalmassá tették emberi letelepedésre, s az akkori viszonyoknak megfelelő életvitelre.

Első katonai felmérés (1763-1787)

Második katonai felmérés (1806-1869)

Harmadik katonai felmérés (1869-1887)

Magyar Királyság (1869-1887)

Magyarország Katonai Felmérése (1941)

Egyediségünk

Külön érdekesség, hogy a művészetet pártoló és gyakorló Szirmay Alfréd – a XVIII. századi barokk kastély és a falu földbirtokos uraként – rokonságba került a magyar festészet nagy művészével, Szinyei Merse Pállal. Szinyei szívesen fordult meg sógoránál, a látogatások alkalmával néhány képét itt festette. Településünk tehát azon kevés magyarországi település közé tartozik, ahol a nagy művész többször megfordult – sőt életének egy szakaszát szívesen töltötte itt – és alkotott is egyben.

***
Bővebben:
Fejezetek Szirmabesenyő múltjából. (Szerkesztették: dr. Lénárt Béla, dr. Rémiás Tibor, Szirmabesenyő. 2000) Szirmay Gábor: A szirmai és szirmabesenyői Szirmay család története, Debrecen 2005.
Szirmabesenyő 1939-2009. (Szerkesztették: dr Lénárt Béla, Kollár Gábor, Kőhalmi Zoltán, Szirmabesenyő 2009.)
***

Adottságaink

A mai nevét 1939 óta viselő Szirmabesenyő lakosságának megélhetéséhez minden időszakban adottak voltak a kedvező környezeti feltételek és lehetőségek.

A település páratlan adottságokkal egyben lehetőségekkel bír: sík területek, folyó, tó, vonzó hegyi környezet, ipartelepítésre alkalmas terület, nagyszerű elérhetőségi paraméterek (az M30-as autópálya közelsége, illetve a 26-os főút mentén a Sajó völgyének északi kapuja) jellemzik.

A szőlő- és bortermelés hagyományai a középkorig vezetnek vissza. Jóllehet a szőlőhegyen pincék százai sorakoznak, ma a pincekultúra elenyészni látszik. Különleges, egykor aktív pincefaluként is működő Király-hegy nevű része megőrzésre és továbbfejlesztésre váró hagyományokat idéz.

Gazdaságunk

Napjainkban a lakosság túlnyomó része a környező – szinte szomszédos – ipari, szolgáltató, kereskedelmi és egészségügyi intézményekben talál munkát, tesz szert bevételei döntő többségére.

A helyi kiskereskedelmi üzletek mellett az egy-két kilométerre Miskolcon található nagyáruházak biztosítják a lakosság magas szintű ellátását. A Robert Bosch Cégcsoport, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház közelsége révén számos orvos és mérnök településünk lakója. A helyi vállalkozások száma: ……………….db, döntő többségük mikro- és kisvállalkozás, elsősorban szolgáltató jelleggel. A jelenleg folyó és tervezett beruházások jelentősen javíthatják forrásteremtő képességünket és általuk a közeljövőben újabb munkahelyek is keletkeznek.

Életkörülményeink

Kiválóan felszerelt bölcsőde, óvoda, általános és alapfokú művészeti képzést nyújtó öko-általános iskola szolgálja az ifjabb nemzedék fejlődését. Az önkormányzati konyha magas színvonalon elégíti ki a szociális étkeztetési igényeket. Jól felszerelt egészségügyi központunk igen képzett orvosokkal, és asszisztenciával látja el a helyi lakosságot és a környező települések orvosi ügyeleti feladatait. Jelentős előny a megyei kórház rendkívüli közelsége is. A Sajóbábonyi Rendőrőrs és a Polgárőrség révén a közbiztonság-és köznyugalom stabil.

Intézményeinkről bővebb információt itt talál: intézményeink

Közösségi életünk

Az önkormányzat művelődési háza és könyvtára szervezésében jelentős közösségi és ünnepi programok színesítik a település kulturális életét. Az önkormányzat, valamint a római katolikus, görög katolikus és református felekezetek közötti konstruktív együttműködés a közösségi életünk egyik alappillére. A gazdag „hétköznapi” kínálatból kiemelkednek a családi nagyrendezvények: az immár hagyományos farsangi Röfi-nap, a Családi juniális, illetve Szinyei-majális, a nyárbúcsúztató Vakációzáró és a nagyszabású Advent Besenyőben programsorozat. Sikeresek az önkormányzat által támogatott nyári lovas, képzőművészeti, sport- és kulturális gyermektáborok. A civil szervezetek és szerveződések közül a község közéletének jelentős szereplője a Szirmabesenyői Sportkör, az Ezüst Szirmok Nyugdíjas Egyesület és a Szirmabesenyői Népdalkör.

Címerünk