Tájékoztató a birtokvédelmi eljárásról

Általános információk

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:5. § (1) bekezdése alapján a birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják.

A Ptk. 5:7. § (1)-(2) bekezdése értelmében tilos önhatalom esetén a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól. A bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt. A békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell.

A Ptk. 5:8. § (1)-(2) bekezdése szerint a birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. A jegyző elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja; kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelmet kért, nem jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles.

A fentiek alapján a bíróságnak és a jegyzőnek párhuzamos hatásköre van a birtokvédelmi eljárás lefolytatására. Azt, hogy egy adott birtokvédelmi ügyben a jegyző, vagy a bíróság járhat el, az dönti el, hogy az adott ügyben jogkérdést, vagy ténykérdést kell vizsgálni. A jegyzőtől a birtokvédelem csak a birtoksértés kezdetétől számított egy éven belül és csak akkor kérhető, ha az ügy eldöntése nem terjed ki jogkérdés vizsgálatára. Egy éven túl, illetve jogkérdés tekintetében kizárólag a bíróság dönthet!

A jegyző feladata tehát a birtokvédelmi eljárás során az eredeti állapot helyreállítása, a birtoksértő magatartás megszüntetése lehet.

Ha a birtokos birtokát olyan támadás éri, hogy annak elhárítására vagy visszaszerzésére más módon nincs lehetőség, mert más birtokvédelmi eszköz igénybevétele a birtokvédelmet ‑ az igénybevétellel járó időveszteség vagy más nyomós ok miatt ‑ meghiúsítaná, ilyenkor mód van arra is, hogy a birtokos a birtoka ellen irányuló támadást önhatalommal elhárítsa vagy birtokát visszaszerezze. Ez a cselekedet azonban a birtok megvédéséhez szükséges mértéken nem terjedhet túl. Az önhatalom gyakorlása kizárólag ilyenkor megengedett, minden más esetben tilos önhatalomról van szó.

A birtokvédelmi eljárás a Ptk., valamint a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet előírásai alapján folyik. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kizárólag az adatkezelés illetve a végrehajtás tekintetében kell alkalmazni.

Birtokvédelmi eljárás a közigazgatásban

A birtokvédelmi kérelem

A birtokvédelmi kérelmet annál a jegyzőnél lehet írásban vagy szóban előterjeszteni, amelynek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósul.

A birtokvédelmi eljárás kérelemre indul, melynek tartalmaznia kell:

a) a birtokvédelmet kérő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, aláírását,

b) annak a félnek a nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, akivel szemben a birtokvédelmet kérik (a továbbiakban: ellenérdekű fél),

c) a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését, – ideértve a cselekmény leírását -, a birtokvitával érintett dolog megjelölését,

d) a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást,

e) a birtoksértés időpontjára történő utalást,

f) a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet.

A kérelemhez csatolni kell a kérelemben foglalt tények igazolására szolgáló bizonyítékokat, képviselő igénybevétele esetén a meghatalmazást. A kérelmet és annak mellékleteit eggyel több példányban kell benyújtani, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kérik.

A kérelem benyújtása

Történhet írásban Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában személyesen ügyfélfogadási időben, vagy postai úton Szirmabesenyő Nagyközség Jegyzőjének címezett levélben. A kérelem benyújtható a tájékoztatóhoz mellékelt nyomtatványon, vagy saját szerkesztésű beadvány formájában. A kérelem továbbá előterjeszthető szóban is a fenti helyen, szintén ügyfélfogadási időben.

A kérelem az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdése szerint illetékköteles, melynek mértéke 3000,- Ft. Az illeték meg nem fizetése a kérelem elutasítását eredményezi!

A hiányosan benyújtott kérelem szintén annak elutasítását eredményezheti. Hiánypótlásra nincs lehetőség!

A birtokvédelmi eljárásban ügyfél a kérelmező (panaszos), valamint az, aki ellen a birtokvédelmet kérik (ellenérdekű fél).

A kérelem nem vonható vissza, annak benyújtása esetén az eljárást a jegyzőnek le kell folytatnia.

Az eljárás

A jegyző a birtokvédelmi eljárás megindulásától számított három napon belül az ellenérdekű felet értesíti, nyilatkozattételre hívja fel, és ezzel egyidejűleg az ellenérdekű félnek megküldi a birtokvédelmi eljárás iránti kérelem másolatát, továbbá az ügyfelek által az eljárás során előterjesztett nyilatkozatokat és bizonyítékokat.

A kérelem benyújtása után csatolt bizonyítékokat a felek ügyfélfogadási időben bármikor megtekinthetik, ezen nyilatkozatok és bizonyítékok megküldésére a jegyző nem köteles.

Az eljárásban résztvevő felek az eljárás során, a maguk érdekében szolgáltatják a bizonyítékokat (okiratok, szakértői vélemény). A feleknek kell megjelölni a tanúkat és biztosítani azt, hogy a meghallgatáson, illetve helyszíni szemlén megjelenjenek, nyilatkozatot tegyenek. A jegyző a tanút nem idézheti, szakértőt nem rendelhet ki, tehát a jegyzőnek nincs lehetősége a megjelenés és a nyilatkozattétel kikényszerítésére.

Az eljárási határidő a kérelem benyújtásától számított 15 nap, meghosszabbítása nem lehetséges. Ez a határidő a kérelem ellenérdekű félnek történő megküldésének, valamint az arra való nyilatkozat megküldésének határidejével hosszabbodhat meg (mely legfeljebb 8 nap lehet).

A bizonyítékokat lehetőleg a kérelem benyújtásakor, legfeljebb azonban az eljárási határidő 10. napjáig lehet benyújtani. Ez a határidő jogvesztő, azaz ezt követően bizonyítékok befogadására nincs lehetőség, a jegyző a bizonyítási eljárást befejezi, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján meghozza a határozatát.

A jegyző a meghallgatásra, helyszíni szemlére nem idézheti a feleket (a birtoksértőt sem, hiába köteles tűrni a szemlét, amennyiben nem jelenik meg az eljárási cselekmény sikertelen lesz), így a jegyző kizárólag a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján tudja meghozni döntését.

Az eljárás lezárásaként egyezség megkötésére nincs lehetőség, csak az eredeti állapot helyreállítására, vagy a kérelem elutasítására.

Az eljárás költségeit a kérelemnek helyt adó döntés esetén a birtoksértő, a kérelem elutasítása esetén a kérelmező viseli.

A jogorvoslati lehetőség

A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását.

Az eljárásra irányadó jogszabályi rendelkezések:

  • 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:1-5:8.§, 5:21.-5:25.§.,
  • 2013. évi CLXXIV. törvény
  • 17/2015. (II.16.) Korm. rendelet
  • 2004. évi CXL. Törvény (Ket.) (az adatvédelmi rendelkezések és a végrehajtás tekintetében)
  • 1952. évi III. törvény (Pp) XX/A. fejezet

 

Ügyintéző: Batári Benjamin
Elérhetőségek:  Szirmabesenyői Polgármesteri Hivatal 1. em 11. iroda
3711 Szirmabesenyő, Kossuth utca 5.
Telefon: +36 (46) 303 449
E-mail: batari@szirmabesenyo.hu

        

Birtokvédelmi kérelem nyomtatvány            

További hasznos információt talál a kormányzati portálon. Klikk ide.