Tisztelt Látogató! Kedves Vendégünk!

Megtekinthető értékek és megszerezhető élmények tárházát sorakoztatjuk fel Ön előtt, bízva abban, hogy lesz módja személyesen is megtapasztalni ezeket, amikor a településünkre látogat.

Az értékek-élmények sorában tartjuk nyilván – építészeti örökségünk mellett – természeti örökségünket és a község múltját tárgyak révén feltáró, megőrző gyűjtőket, illetve alkotó személyeket, akik nagyban hozzájárulnak a szellemi- és kulturális örökségünk megőrzéséhez, illetve gazdagításához.

Épített örökségünk

Kisboldogasszony templom

A templom építését gróf Szirmay (Desseffwy) Tamás és felesége gróf Barkóczy Klára kezdték, 1762-ben történő átadása azonban már fiuk, gróf Szirmay József életében történt. A templom és plébániája, az egyház iskolája a grófok kegyuraságát élvezték, azaz fenntartásuk anyagi feltételeinek legnagyobb részét ők állták. Az épület, a folyamatos javítások ellenére a XIX. sz. 80-as éveire erősen leromlott, tornya összedőlt. A teljes helyreállítás 1886-ra fejeződött be, a főoltárképet a művészettörténészek mai, egybehangzó véleménye szerint gróf Szirmay Alfréd festette, mint kegyúr, a helyreállítás költségeinek zömét is ő állta.

A XX. sz. első évtizedeiben jelentős javítások, (tetőburkolat cseréje stb.) kisebb átalakítások történtek, a század második felében tovább folytatódtak a fenntartási, belső komfort-javítási munkálatok. A jövőben pedig jelentős átalakulást eredményezett az új, modern plébánia-épület átadása. A templom észak-déli tengelyű, egyhajós épület, északi homlokzatát torony zárja. A kertben a még Szirmayak emelte régi plébánia mellett helyezkedik el a 2016-ban átadott új épület, továbbá egy, a múlt század 40-es éveiben emelt Nepomuki Szent János szobor. Kapcsolat: 3711 Szirmabesenyő, Kossuth utca 24.

 

Szirmay-kastély

Az építés pontos ideje nem ismert, közvetett forrásokból következően 1730-1740 között építette gróf Szirmay (Desseffwy) Tamás. Az eredetileg négytermes épületet a XVIII. sz. végén gróf Szirmay József bővítette, majd stílusából ítélve a XIX. sz. első évtizedeiben gróf Szirmay János 4 saroktoronnyal gazdagította. A bejárati rizalit, majd a nyugati oldalhoz csatlakozó szárny építésével, a XIX. sz. végére a kastély Szirmay István, ill. Alfréd idején elnyerte végső arculatát. A XX. században, az 1945-ben történő államosításig gróf Szirmay Eszter és férje Dabasi Halász Zsigmond tulajdonát képezte. Az épület egyedi jellemzői (Joó Tibor régész alapján): „Szirmay kastély. Egykori parkban szabadon álló, részben alápincézett négy saroktornyos épület…. azonosító: 3208. Törzsszám 1218. Védettség: műszaki védelem. Jelleg: építmény, eredeti kategória lakóépület, főtípus: kastély, Hrsz.: 206/5. KSH kód: 9496. Leírása: hosszúsága 58 m, szélessége: 16.5 m. A toronypárok közti táv 48 m. Alapterület 1.162 m2. Kilépés Ny. 9 m. Nagyterem 80 m2. Pincében 4 dongaboltozatos terem. Tetőgerinc magasság: 10,5 m. Falvastagság 0,87-0,95 méter, de vannak 1,4 méter vastag falai is. Anyaga: mészkő + tégla…”

Az épületet az 1950-es években iskolai célokra használták, tantermeket, irodákat, szertárakat, szolgálati lakást kialakítva. A kastély eredeti állapotának alapszintű visszaállítása, valamint a legfontosabb állagmegóvási munkálatok elvégzése az 1990 évek végén megtörtént. Az üresen álló, raktárként használt, romos épület hasznosításának első lépéseit az önkormányzat tette meg 2015-ben. A felújításra váró romkastélyként egy konferenciával nyitotta meg kapuit. Azóta – környezetével együtt – számos nagysikerű közösségi program színhelye volt. Falára 2017 februárjában az 1944-45-ben szovjet fogságba elhurcoltak emlékére és tiszteletére emléktábla került. A felújítás és újrahasznosítás kérdése napirenden van, tanulmány készült, és jelentős forrást igénylő pályázatot nyújtott be az önkormányzat.

Kapcsolat: 3711 Szirmabesenyő, Állomás utca 1. Előzetes bejelentkezés alapján a kastély belülről is megtekinthető.

 

Harangláb

Ide még kell a szöveg és a fotó

 

Görög katolikus templom

A templom a falu melletti kiserdő szélén épült, első épülete az újabb lakónegyed központjának szánt térnek, 1996 és 2000 között.  A helyi vállalkozók építették, jórészt társadalmi munkában, s a falu lakosságának nagy segítségével. Az építészeti megformálásban ötvöződött a hívek hagyományosabb és az építész újszerűbb elképzelése. Az építés óta lelkipásztor váltás volt, az új esperes kívánságának megfelelően 2005-től lett az eredetileg modernebbnek tervezett ikonosztázion hagyományosabb formálású. A megvalósult ikonosztázion részben megtartotta az eredeti áttörtséget.

Kapcsolat: 3711 Szirmabesenyő, Iskola utca

 

Református templom

A szórványban élő, és a XX. század második felében megszaporodott helybeli reformátusoknak a vasútállomás mellett lakó Boros József felajánlotta háza egyik szobáját istentisztelet céljára, ezt használták 1975 márciusától 1994. december karácsonyáig. Amikor ezt kinőtte a lélekszámban megszaporodott gyülekezet 2000 augusztusáig a község kultúrházában tartották alkalmaikat. Közben az egyház megvásárolta a község feleslegessé vált moziját, amit templommá alakítottak és a nyugati homlokzat elé 12 m magas tornyot építettek. A 2001 szeptemberére lett teljesen kész, és a feldíszített belső terem megáldása november 11-én történt meg. 2003. december 7-én érkeztek meg a harangok.

Kapcsolat: 3711 Szirmabesenyő, Széchenyi utca

 

Fedeles lovarda és állatfarm a Balogh-Ligetben

A Bükk lábánál, festői környezetben – a Király-hegyen található 2700 m2-es objektum minden igényt kielégítő lovas szórakozás és oktatás nyújtására képes. A 63×24 m-es manézs alkalmas díjugrató és fogathajtó versenyek megrendezésére is. A lovarda nézőtere 500 főt fogadhat, 50 és 30 fős konferenciateremmel és büfével várja a vendégeket. Két – 6, illetve 4 fős – apartman háza családi vendégszállásként szolgál. A magántulajdonban lévő Balogh-Liget Lovas Klub az önkormányzat és az általános iskola együttműködő partnere a felső tagozatos tanulók lovas-oktatásában, segítő partner a közösségi rendezvényekben.

Kapcsolat: Szirmabesenyő, Király-hegy, a 26-os főút nyugati oldalán, a leágazástól 500 méterre;
Tel.: +36 (30) 695 54 19, Tel.: +36 (30) 303 63 40; e-mail.: baloghliget@proxinet.hu; web.: www.baloghliget.hu

Természeti örökségünk

Sajó folyó és partja

Az építészeti értékek mellett kiemelkedően fontos a természeti örökség. A folyó szinte körbeöleli Szirmabesenyőt. Kellemes élményt jelent egy hosszú parti séta.

Növény-és állathatározóval a kézben állandó és számos meglepetésekben lehet részünk. Nem is gondolná az ember, hogy az egyre tisztább folyó medrében és partján milyen gazdag és színes a földön-vízben-levegőben élő állatok (halak, madarak, bogarak, emlősök, apróvadak…) és a növények (fák, virágok, bokrok…) világa. Gyakran látni a folyón kócsagot, jó pár éve pedig – valószínűleg a WWF programjának köszönhetően – a hód is megjelent a folyón. Jó érzékkel az iskolához vissza-visszatérő nagy madarunk a fehérgólya.

Bányatavak és környezetük

Az Észak-Magyarországi Horgász Egyesület a tavak 11,5 hektáros medrét is magába foglaló 16 hektáros terület tulajdonosa. A Szirmabesenyői tavak Miskolc város közelében a tagok egyik legkedveltebb horgászterületét képezik. Nem bányászott területeiken kialakult az állóvizek parti tájékára jellemző régió. A gyökerező hínárnövények és a parti nádasokban számos halfaj találja meg ívási feltételeit. A gazdag telepítéseknek köszönhetően a tó ponty állománya stabil horgászfogást biztosít az ide látogatóknak. Ragadozók közül a csukát fogják legnagyobb mennyiségben, de jelentős a tó süllő állománya is.

Király-hegy

Településünkön a szőlő-és bortermelés hagyományai a középkorig vezetnek vissza. Megyei szinten is számottevő volt a szőlőterület aránya. Az 1880-as filoxérajárvány a megye szőlőterületének 90 %-át elpusztította, nem kímélve a besenyői dombok állományát sem. Jóllehet a szőlőhegyen pincék százai sorakoznak, az újraéledés már szerényebb mértékben történt meg: a termelés nem „ipari” szinten zajlott, később szinte hobbiszintűvé vált, de a lakosság vonzalma, elsősorban nosztalgiája a szőlő iránt mind a mai napig igen erős. A szőlőtőkék, lugasok szinte minden portán ma is megtalálhatóak. Különleges, egykor aktív pincefaluként is működő Király-hegy nevű része megőrzésre és továbbfejlesztésre váró hagyományokat idéz, és csodálatos jövőbeni lehetőségeket rejt. A hegy ma is remek alkalmat nyújt felfedező túrák szervezésére.

 

Alkotóink

A történetírás, helytörténetírás, a képzőművészet és kézművesség, a sport területén számos tehetséges, elismert alkotó településünk lakója.

 

Béres János

Sokoldalú képzőművészeti munkásságának szinte minden eleme a besenyői táj, a kastély hangulatát idézi, az általa kikísérletezett legkülönfélébb technikák alkalmazásával. A nyári gyermek képzőművészeti táborok művészeti vezetőjeként jelentős szerepet vállal a fiatalok tanításából.

 

Borgó (dr. György István Csaba)

A Marosvásárhelyen született és Magyarországra 1986-ban áttelepült Munkácsy-díjas művész szobrokat, grafikákat, festményeket és nagy méretű szőnyegeket készít. Képeinek absztrakt-emblematikus eszközrendszere Miro szürrealisztikus világával mutat formai rokonságot. Festészetével azonos szellemű installációkat és performanszokat készít.

 

Csomósné Rózsa Judit

Az eredetileg óvodapedagógus a kézműves termékei (csipkék, bábok és egyéb varrott figurák, anyagok) készítésén túl a művelődési ház kézműves szakkörének vezetője és a legkülönfélébb gyermekprogramok ötletadója, kidolgozója és lebonyolítója is. A nyári képzőművészeti gyermektáborok állandó mentora.

Óvónőként mindig is közelében volt a kézimunkáknak, de ő egészen gyermekkorától fogva a csipke szerelmesének vallja magát.

Minden általa ismert technikát és módszert autodidakta módon sajátított el. Nem csak készíti, de vásárokon és hasonló helyeken kifejezetten gyűjtői szándékkal keresi is a csipkét (igaz, sok egyéb technikával készített kézimunkának sem tud ellenállni).

 

Dr. Lénárt Béla

Szirmabesenyő díszpolgára, a település köztiszteletben álló Tanár ura, a község, a Szirmay család és a kastély szakavatott krónikása, 1932-ben polgári családba született. Fiatalemberként 1956-os szerepe miatt kétévi börtönbüntetést szenvedett, mely „bélyeg” későbbi szakmai előmenetelét és tudományos munkáját is jelentősen korlátozta. Mindezek ellenére munkássága pótolhatatlan jelentőségű a község múltjának tudományos igényű feldolgozásában és az 1956-os történések hiteles feltárásában egyaránt.

 

Kőhalmi Zoltán

Festményei, rajzai, számítógépes grafikusi tervei, hajómodelljei mind a tér betöltése iránti érzékenységről, sokoldalú tehetségéről adnak számot. A település nagy közösségi rendezvényeinek dekorációját, kiállítások installációit ő tervezi meg és kivitelezi. A nyári képzőművészeti gyermektáborok állandó mentora.

 

Kovács Tiborné

Szirmabesenyőben született. Több mint 30 éve foglalkozik kézimunkával: hímzéssel, gobelinnel, horgolással, alkotásaival többször lehetett már szirmabesenyői kiállításokon is találkozni.

A különféle kézművestechnikák alkalmazása során számos alkotás születik: készít párnákat, terítőket, csendéletet, szentképeket, de művei között ugyanúgy megtalálhatók gobelinbetétes ajándéktárgyak, horgolt angyalok, csengők, fenyődíszek is. Elkészítette pl. településünk címerének gobelin változatát is.

Alkotásaival ritkábban vásárok, egyéb különleges alkalmak során is lehet találkozni.

 

Surányi házaspár (Kreisz Ágnes és Surányi Dániel)

A több mint 50 éve együtt élő házaspár tagjai 65 éves koruk után éreztek rá a csipkeverés szépségeire. Az egykor mozdonyvezető férj készítette el a szükséges szerszámokat, aztán a már szakavatott felesége irányításával maga is kedvet kapott a különleges terítők, gallérok készítéséhez. Kiállítások állandó résztvevői.

Kreisz Ágnes

1942-ben született. Érdeklődése már gyermekkorától a kézimunkák sokszínű világába vonzotta. Érettségi után kézimunkás szakkörvezetői tanfolyamot végzett, hobbija a gyermeknevelés mellett is kitöltötte idejét.

Az általa létrehozott alkotások között egyaránt találunk gépi hímzést, horgolást, gobelint. Munkáival számos népművészeti kiállításon lehetett már találkozni, többször nyert velük díjat is. Férjével, Surányi Dániellel jelenleg nyugdíjasok, Szirmabesenyőben élnek, s aktívan hódolnak szenvedélyüknek, a csipkeverésnek.

Surányi Dániel

Akárcsak felesége, úgy Surányi Dániel is az 1942-es esztendőben született. Az érettségi után egy életre eljegyezte magát dieselmozdonyával, s évekig rótta a síneket mozdonyvezetőként.

Érdeklődése rendkívül szerteágazó: a repülőmodellezés, fotózás, kutyakiképzés világa mind-mind részét képezte eddigi életének, ugyanez mondható el a katonaévei alatt megismert olajfestészetről, valamint a fafaragásról is.

A csipkeveréssel felesége révén találkozott: mire elkészítette Ágnesnek az e technika műveléséhez szükséges faeszközöket, neki is kedve kerekedett kipróbálni, vajon képes-e ilyen dolgokat alkotni.

 

Tóbisné Topa Anikó

Hobbi szintjén foglalkozik grafikával, festészettel. Fő profiljának a fotorealisztikus ábrázolást tekinti.

Gyerekkora óta szeret rajzolni, de komolyabban csak kb. öt éve tevékenykedik e területen, többek között az internetnek is köszönhetően, ahonnan nagyon sok mindent tanult: itt ismerkedett meg a különböző rajzolási, festési technikákkal, amiket azután a gyakorlatban is alkalmazott – ezek közül volt olyan, ami tetszett neki, és

bevált, volt, ami nem igazán…

Valamennyi stílusban és eszközzel szívesen alkot: lehet grafit, szén, pasztell, olaj, akril, akvarell – s bármilyen alapra: papírra, farostra, vászonra – vagy akár falra is.

 

Gyűjtőink

Bakai Lászlóné

kegytárgyak porcelán,

 

Bukodi László

37 éve lakik Szirmabesenyőben. Hobbija a régi pénzérmék gyűjtése. A római időkből származó, valamint a középkor idején készített érméktől kezdve az Osztrák–Magyar Monarchiában használatos darabokon át egészen a forgalomból már kivont magyar pénzekig sok minden fellelhető gyűjteményében.

 

Dojcsák Deborah

A gyűjtemény 1995 óta gyarapszik. Első darabjait az akkoriban Münchenben műemlék épületek faszerkezeteinek rekonstruálásával tevékenykedő néhai Dojcsák István, volt szirmabesenyői lakos vásárolta aukciókon, majd Dojcsák Vazul bővítette. Jelenlegi kezelője Dojcsák Deborah, aki 20 éves korában kapta meg édesapjától, Dojcsák Vazultól.

A jelenleg is bővülő kollekció 123 alkotásból áll, melyek főleg a kora barokk és késő klasszicista időkből származnak, a XVI. század és a XIX. század eleje közötti intervallumban készültek.

 

Gombos Jánosné

28 éven keresztül dolgozott településünkön, a helyi óvodában dajkaként. Jelenleg már nyugdíjas éveit tölti, így van ideje többfelé ágazó gyűjtőszenvedélye ápolására. Számos dolgot gyűjt, többek között szalvétákat, papír zsebkendőket, de jelentős gombgyűjteménnyel is rendelkezik.

A zsebkendők gyűjtését 2012-től űzi, kollekciója jelenleg mintegy 200 darabot számlál.

 

Hajdu Eszter

Sok éve már – még a XX. század végén történt –, hogy ajándékba kapta egy nyaralás emlékeként az első kerámiacsengőt.

A különböző mintázatú és anyagú kis díszek pedig hamarosan követték az első tárgyat, színesítették a polcokat. Gyűjteménye többsége ajándék, de ő maga is vásárolt már különlegesnek tartott csengettyűt. Minden darab kedves számára, mert családtagok, barátok hozták közeli és távoli városokból, vásárokból, kirándulásokról.

A különböző anyagú (fém, fa, üveg, kerámia, gipsz, agyag,) és eltérő formájú csengők nézegetése mellett érdekes a funkció kipróbálása, a csengők hangjának megfigyelése is.

A gyűjtemény jelenleg 121 darabból áll – és újabb polc készül…

 

Pechnyik Miklós

naiv faragó és versíró,

 

Szakos Péter

régiségek,

 

Tokaji Jánosné

Szirmabesenyőben született. 31 évig a helyi óvodában dolgozott dadusként. Jelenleg nyugdíjas, sok időt szentel varrásra, horgolásra, kreatív tevékenységek végzésére.

Gyűjtőszenvedélye a gyűszűk és a szalvéták világába vezette: a 2002. év óta gyarapodik gyűszűgyűjteménye, amely immáron 637 különböző darabot számlál, s különlegessége, hogy nagy része barátoktól, ismerősöktől, rokonoktól származik a földkerekség számos országából.

Másik szenvedélye a papírszalvéták gyűjtése, kollekciója 3000 darabnál is többet számlál.

 

Török László

10 éve gyűjti a bélyeges téglákat, illetve 9 éve tagja a Monarchia Bélyeges Téglagyűjtők Egyesületének. Gyűjteménye jelenleg kb. 3.000 db különféle jelű téglából áll, mely folyamatosan gyarapodik. A kollekcióban gyakorlatilag az Osztrák-Magyar Monarchia minden egyes területéről található tégla. A téglák gyűjtésén túl – az egyesület tagjaival együtt – azok származását is kutatja. Ennek eredményeit cikk formájában az egyesület által évente megjelentetett kiadványban teszik közzé.

Téglagyűjteményének darabjai:

GY – Diósgyőri Uradalom, bérlő: dr. Csáthy-Szabó István

E – Engel Sámuel, Miskolc

RM – Reichart Márk, Miskolc

GDDC – Coronale Dominium Dios Győr (Diősgyőri Korona Uradalom), XVIII. sz. II. fele

F – Furman testvérek, Miskolc

SÓVÁRY 1898 GUTMAN, Miskolc

G – Gelb Zsigmond, Miskolc

BE – Bendella Evrebosz (1771–1778), Miskolc

DGY – Diósgyőr

PKJ – Pásztélyi Kovács János (1875–1891), Görömböly

M – Miskolci Gőztéglagyár Rt.

 

Adatbázisunk folyamatosan frissül, várjuk újabb helyi gyűjtők és alkotók jelentkezését.